Tanuljon egy szerethető új szakát!

Belépés

3. Modul Coaching Haladó Modul

Tranzakció alapú haladó coaching modul témakörei

  1. Kérdés technikák – Meta kérdések
  2. Kérdések a coaching mentében
  3. Konfliktus fogalma, fajtái, megoldása
  4. Tranzakció analízis a coachingban – én állapotok elemzése
  5. Tranzakciók, játszmák, időstruktúrálás
  6. Coaching leggyakoribb eszközei
  7. Etikai alapelvek

A Coaching alapmodul elvégzése után.

  1. Online távoktatásban EZT Választom, és bővebb információt kérek, csak egy kattintás ITT!
  1. Csoportos frontális képzés a stúdióban - EZT Választom, az időpontok érdekelnek ITT!

Egogram mint coaching eszköz:

1. A szülőfiguráktól származó állapot, röviden a Szülői.  Ebben az állapotban úgy érzünk, gondolkodunk, cselekszünk, beszélünk és reagálunk, mint ahogyan a szüleink tették, amikor még kicsik voltunk. Ez az énállapot például olyankor lép működésbe, amikor saját gyermekeinket neveljük.  Még ha ténylegesen nem is mutatjuk ezt az énállapotot, a “Szülői hatás” a lelkiismeret formájában akkor is befolyásolja a viselkedésünket.

2. A Felnőtt énállapot, röviden a Felnőtt olyankor lép előtérbe, ha objektíven értékeljük környezetünket, ha múltbeli tapasztalataink alapján számot vetünk lehetőségeinkkel és problémáinkkal. A Felnőtt úgy működik, mint a számítógép.

3. Mindannyiunkban lakik egy kisfiú vagy egy kislány, aki pontosan úgy érez, gondolkozik, cselekszik, beszél és reagál, ahogy mi magunk tettük gyermekkorunkban. Ez az én állapot a Gyermeki. Gyermeki sohasem “gyerekes” vagy “éretlen” (ezek csupán Szülői szavak), hanem egyszerűen valamely életkorra utal, normális körülmények között valahol a második és az ötödik életév között. A bennünk lakozó Gyermekit nemcsak azért fontos megértenünk, mert egy életen át elkísér minket, hanem azért is, mert személyiségünk legértékesebb része ő.

Konfliktusok

Miért vonzok be mindig olyan embereket, akik tőlem függenek?

A konfliktus egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg. 

Konstruktív konfliktus: elősegíti a változást, energiákat szabadít fel és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. Rendszerint az érintettek számára kielégítően végződik.  

Destruktív konfliktus: a verseny egyenlőtlen felek között zajlik, alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően és a felek kevéssé bíznak abban, hogy kölcsönösen be fogják tartani ezeket a szabályokat. Ide tartozik az a konfliktus is, amikor az egyik fél a másik teljes megsemmisítésére tör.  

"Ezt megint nem csináltad jól... „  „Te sem vagy különb...”

Az ilyen és hasonló konfrontációkkal az a baj, hogy nem specifikus, hanem általános, lehet támadó és ezzel sértő is. A hétköznapi konfrontációban a folyamat nincs kezelve és irányítva. Mindannyian tapasztalhattuk, hogy egy apró nézeteltérésből hogyan kerekedik konfliktus, válás, per, akár háború is. Ha valakinek nincsenek megfelelő eszközök a kezében ahhoz, hogy párjával rendezze a problémákat, akkor nagyon egyszerűnek tűnik fenyegetőzni.

Kérdés Technikák

Leggyakoribb torzítások, melyeket un. meta-kérdésekkel pontosítunk, így a kijelentések mögé kerülve vissza lehet jutni a releváns részletekig, és így feltárhatóvá válik a valódi, belső élmény. Az emberek soha nem a valóságra reagálnak, hanem a valóságról kialakított képükre. Különbség van a belső tapasztalat, illetve annak nyelvi megjelenése között. 

Legyakoribb kérdésfajták:
 
Rendszerre vonatkozó kérdés       
 Átkeretező kérdés
 Erőforrás kérdés
 Cél kérdés
 Megoldásra irányuló kérdés
 Elmélyítő kérdés
 Provokatív kérdés
 Paradox kérdés
 Egyensúly kérdés
 Intuitív kérdés
 Érzelmekre ható kérdés
 Gyakorlatba átvezető kérdés
 Visszacsatoló kérdés
 Pontosító kérdés
Hipotetikus kérdés
Cirkuláris kérdés